Ámulok és bámulok, a televíziózás és a saját mélypontomat elérve (na jó, azért mégsem latin-amerikai szappanoperáról van szó) egy MTV sorozatba vágtam a fejszém. Nem Magyar Televízió, Music Televsion. A cím fogott meg, pedig már megszokhattam volna, hogy a "béna csaj" klisére épülő sorozatok sosem adják vissza a valóságot (bár lássuk be, nem lenne túl izgalmas pszichodráma). Aztán jött az Awkward. és elhitette velem, hogy lehet másként.
Az első évad lebilincselő, és tartogat valami újat a műfajban kiművelt néző számára is. Jenna Hamilton egy szempillantás alatt behódol a szemnek és a hormonoknak: Matty McKibben a legjobb pasi és őt akarja. Igen ám, de csak piszkos kis titokként, akivel csak a szertárban megbújva lehet együtt, és nyilvánosan csak futó pillantást vethet rá. Jennában persze él a remény, hogy a focicsapat sztárja mégis csak felvállalná kapcsolatukat. Addig is számolja a lopott pillantásokat.
Egy szerencsétlen baleset azonban elegendő ahhoz, hogy megpecsételje főhősünk sorsát, főleg ha egy olyan pletykákra kiéhezett hiénákkal teli vesztőhelyen jár az ember, mint a Palos High gimnáziumban. Ő lesz a lány, aki megpróbálta öngyilkos lenni, és a begipszelt nyak és kéz egyáltalán nem segít a helyzetén. Tetejébe kap egy névtelen levelet is, amiben az író kegyetlenül tárja fel Jenna jellemének hibáit.Minden adott tehát, hogy meginduljanak szörnyű kalandozásai a középiskola viharos tengerén.
Természetesen meg vannak a gimis kasztrendszer megfelelő szintjeibe illő főszereplők is, így az idegesítően hiperaktív Tamara, és a lehet-hogy-nem-is-kínai-mert-nem-is-olyan-okos Ming, Jenna barátnői az népszerűtlenek táborát gyarapítják. A gonosz kiskirálynő, Sadie és agyatlan követője Lissa, valamint Matty és legjobb barátja, Jake a lehető legtávolabbi kaszt, a menők tagjai. Egy kis csavarral megspékelve azonban már nem is tűnik olyan sorozatgyártású tömegfogyasztási cikknek az Awkward. Sadie testes lány, és szomorú háttértörténetet rejt, az ázsiaiak maffiát üzemeltetnek, Jenna pedig egy jó szándékú, ám annál inkább életképtelen mentor, Val mellé kerül, hogy soha többé ne forduljon elő szomorú "baleset".
Ahogy halad előre a cselekmény egyre inkább kibontakozik előttünk a klasszikus "a fiú végül már nem fél önmaga lenni és együtt mennek a szalagavatóra azzal a lánnyal", majd a harmadik évadra előkerül a szintén a műfaj sajátjának mondható "good girl gone bad" esete. Mégis, nem hagy nyugodni a gondolat, hogy miben különbözik az Awkward. millió társától, miért szórakoztató mégis az érettségire készülős, végtelennek tűnő napok utáni estéken, amik éjszakába nyúló sorozatnézésbe fordulnak. A válasz azt hiszem azokban a kis mellékzöngékben rejlik, amik nem megszokottak az efféle televíziós alkotásoknál. Mint Jenna keresztanyja, Ally kicsapongó élete, házassága és "szülősége". Vagy Sadie személyisége, Lissa vakbuzgó kereszténysége, az ázsiai maffia arany mobilja, ami mindent elintéz egy SMS alatt, Mr. Hart, a szívtelen irodalom tanár és könyvíró fejezete, és nem utolsó sorban Val kirugásának története.
Annak ellenére tehát, hogy kiszámítható, helyenként már-már unalmassá nyúzott közhelyeket használó sorozatról van szó, mégis van létjogosultsága, hiszen élvezetes egy fárasztó nap után, és egy-két jó balhé is feldobja a hangulatot. A stílus pedig annyira laza és közvetlen, hogy tényleg elhisszük, hogy középiskolások mindennapjait láthatjuk.
(Ne haragudjatok, hogy csak ennyire futotta, de ma volt a ballagásom, és az április az érettségire való készülés jegyében telt. Ezt már a vadiúj laptopomról gépelem, ami iszonyú boldoggá tesz, kérlek addig is nézzétek el nekem, míg májusban nem írok valami értelmesebbet.)
