Ajánló a nyárra II. - Sorozatok

Nincs is jobb, mint a nap végén leülni és megnézni egy epizódot a kedvenc tévés sorozatunkból. Illetve mégis, mégpedig az, hogy nyáron akár egész napos maratonokat is tarthatunk belőlük a legjobb barátokkal és pizzával felvértezve. Egy kis ízelítő abból, amit én tervezek erre a nyárra.

Könnyed:

Egyszer volt, hol nem volt… (Once Upon a Time) – ABC

Van egy jó és egy (vélhetően) rossz hírem a Disney mesék rajongóinak számára. Van egy sorozat, amiben az összes kedvenc mesehősöd szerepel, de szokatlan, új köntösbe bújtatva.  Az eredetileg Grimm mesék újragondolásával indult sorozat, az Egyszer volt, hol nem volt egyszerre két világba kalauzol el minket: az elvarázsolt rengetegbe (Enchanted forest), ahol Hófehérke és a Herceg békében virágzó birodalmát a Gonosz királynő veszélyezteti, illetve a Maine állambeli Storybrook városkájába, ahol a polgármester, Regina nevelt fia, Henry hozza „haza” vér szerinti anyját, Emma Swant. A városon valójában átok ül, amit Regina, a Gonosz királynő bocsátott rájuk, hogy szenvedést okozzon Hófehérkének. A lakók új személyiséget kaptak, és nem is emlékeznek, hogy valaha mások lettek volna. Ebben a valóságban a Herceg David Nolan, aki kómában fekszik és felesége Kathryn, Hófehérke pedig egy egyedülálló tanítónő, aki Mary Margaret névre hallgat. Az átkot csak Emma, Hófehérke és a Herceg gyermeke képes megtörni, de előbb hinnie kell a történetben.

A meglehetősen butácskán hangzó sorozat eleinte tényleg az, és a meserészek inkább nevetséges hatást érnek el, de lassacskán egészen összetett hatalmi játszma rajzolódik ki, Rupelstilskin és a Gonoszkirálynő között, kapcsolatok bogozódnak össze, és már nem is tudjuk, ki áll az angyalok oldalán. Akár vége is lehetne itt, az első évad végén a történetnek az átok megtörtével, hőseink azonban mégsem kerülnek haza, mert a szabályokat továbbra is Regina írja. Újabb ellenségek tűnnek fel, akik eddig ellenségek voltak össze kénytelenek fogni, és vállvetve felvenni a harcot, hogy megmentsék, ami mindnyájuk számára fontos. A sorozat elrugaszkodik a Disney mesék világától, nincsenek fekete-fehér hősök, és gyakran az eredeti verziókat veszi alapul, amik nem gyermekeknek szóló cukormázas történetek.

Bár még csak májusban fejeződött be a harmadik évad sugárzása, de 22 részes évadokkal és 40 perces részekkel nem maradunk néznivaló nélkül jó darabig.

Történelmi:

Tudorok (The Tudors)

A kanadai-ír produkció nagy népszerűségnek örvendett sugárzása idején, még akkor is, ha a kritikusok lépten-nyomon kemény szavakkal illették, hiszen nézők millióit vonzotta a képernyők elé. A 2007 és 2010 között futó, 38 epizódot számláló sorozat VIII. Henrik uralkodásának történetét meséli el, aki hírnevét hat feleségének köszönheti. A kosztümös drámák a gyengéim és már az első évad után elmondhatom, hogy ez a Tudorokra is igaz. A történelem ugyan néha igencsak sántít, de ez is csak a show javára dönti a mérleget a száraz történelmi dokumentumfilmmel szemben. A főszerepet Jonathan Rhys-Meyers alakítja, első szeretőjét, második feleségét, a lefejezett Anne Boleynt pedig a Trónok harca Margery Tyrell-je, Natalie Dormer viszi vászonra, ezzel igazi repülőrajtot adva a színésznő karrierjének. Szórakoztató és hiteles keresztmetszetet mutat a középkori (Európáról és) Angliáról, központba állítja a kezdetben meglehetősen gyermeteg és manipulálható királyt, rafinált tanácsadóit, akik valójában irányítják az országot, míg őfelsége paprikavörösen üvölti, hogy „Én vagyok Anglia királya!” remélve, hogy ezzel szófogadásra bírhat bárkit. Nos, ahogy Tywin Lannister mondta, akinek azt kell mondogatnia, hogy ő a király, valójában nem az. Az intrikákkal és vallási kérdésekkel túlfűtött hangulat állandó a királyi palotában, és a játszmákat itt már nem szórakozásként, élet-halál kérdésként játsszák. Amikor pedig kitör egy pestisjárvány, a lakosság remegő térdekkel a templomba menekül, hogy bűnbocsánatért könyörögjön, és Henrik és elgondolkozik, hogy miféle bűnöket követhetett el, de ez sem tántorítja el a pápával folytatott személyes „hadjáratában” Anglia királya válást akar, és meg is kapja. A sorozat végig követi, hogyan válik a hisztérikus suhancból egyházalapító, és Anglia erőskezű királya. Bár mindössze 4 évadot élt meg a sorozat, közel egy órás részeivel jó időre elfoglaltságot biztosít.

Sci-fi:

Csillagkapu CSK-1

Nincsen nyár végtelen hosszú sorozat nélkül, idén nekem a Csillagkapu tölti be a Ki vagy, Doki? utáni űrt. Volt néhány homályos emlékem gyermekkoromból, amikor édesapám mellől néztem, ahogy a kis csapat átlép a csillagkapun és megkezdi barangolását a világegyetemben. Mai napig éltek bennem a szavak, bár különösebb jelentés nélkül: Goa’uld, Teal’c, O’Neill. Újra felidézve szinte nosztalgiával kapcsolódom be sorozat sodrásába.

A sorozat előzménye a Csillagkapu című film, amiben a furcsa szerkezetet egy egyiptomi ásatáson találják meg, és csak nagy sokára sikerül megfejtenie a furcsa feliratokat Daniel Jackson fiatal archeológusnak. Innen tudják meg, hogy csillagkapunak hívják a „műszert” és több száz létezik belőle szerte a galaxisokban. Ezek segítségével villámgyorsan lehet utazni bolygók között, kommunikálni más bolygók népével, új fajokat megismerni. Főhőseink a Földről egy amerikai titkos projekt keretében kapják a feladatot, hogy feltérképezzék a világegyetemet, megvédjék a kék bolygót az esetleges veszélytől. Intergalaktikus utazásaik során pedig számos ellenségre tesznek szert, de találnak barátokra is Jackson és csapata. A sorozat készítői igencsak kitettek magukért, ugyanis olyan világot teremtettek meg a Csillagkapuval, amiben nehéz buktatót találni. Vannak itt felsőbbrendű lények, a Goa’uldok, akik valójában apró férgek, amik átveszik az ember felett az irányítást, Jaffák, akik testében nevelkednek a fiatal Goa’uldok, és Replikátorok is, akik már oly tökéletesre fejleszették tudományukat, hogy robot testük akár tökéletesen emberinek is tűnhet.

A sorozat 10 évadot számlál, ami igen hosszú időre ellát néznivalóval, de ha bárki befejezte volna, ott van még a spin-off Csillagkapu: Atlantisz, Stargate Universe amik a sorozat varázslatos univerzumának más szögletébe kalauzolnak el minket.

Ajánló a nyárra I. - Könyvek

Lassan de biztosan minden diák számára elérkezik a várva várt vakáció, és felszabadul megannyi órányi szabadidő. A bulizások, nyaralások, strandolás és nyári munka között azonban mégis akadnak üres órák, amikor céltalan lődörgünk a lakás hűs szobáiban, fekszünk az ágyon takaróba gabalyodva, lassan és egyenletesen lélegezve. Ezekben a pillanatokban kell megragadni egy könyvet, amivel elüthetjük az időt. Három kategóriát állítottam fel, hogy mindenki megtalálja a kedvére valót.

Ponyva:

Meg Cabot: Heather Wells rejtélyes esetei sorozat

Aki a Neveletlen hercegnő naplóját szerette ebben sem fog csalódni. Bár Meg Cabot ezzel már a (inkább) felnőtt korosztályt célozza meg, továbbra is átitatja a történetet a laza, közvetlen, és már-már nevetségesen közhelyes stílus, ami annak idején olvasók millióit ejtette rabul.

Heather Wells, az egykori tinisztár a plázákat íróasztalra cserélte a New York College Fischer Hall kollégiumának irodájában, ahol igazgatóhelyettesként az a dolga, hogy a számtalan diák apró-cseprő gondjaira orvoslatot találjon. A már 30-hoz közeledő, enyhén túlsúlyos ex-sztár nyomorúságos helyzetben van: édesanyja lelépett a menedzserével és az összes pénzével, vőlegénye, Jordan Cartwright dobta az apja lemezkiadójának legfényesebben ragyogó üstökösére, Tania Trace-re, és mindemellett Heather édesapja is börtönben ül. A volt tinisztárt Cooper, Jordan bátyja fogadja be, akinél ingyen lakhat egy kis könyvelésért cserébe, és nem mellesleg észveszejtően jóképű és szexi. Heatherre bizony rájár a rúd, hiszen még mindig próbaidőn van, amikor gyilkosságok kezdik tizedelni Fischer Hall diákjait, ő pedig nyomozásba kezd.

Tipikus kriminek semmiképpen sem nevezhető a sorozat, legfeljebb stílusparódiának, de én mégis egy csálé keveréknek bélyegezném, a popkultúra gyöngyszemei, a Neveletlen hercegnő és az NCIS házasságából. Az öt könyv kellőképpen izgalmas és fordulatos, a komikus elemek sem hiányozhatnak, amiket főleg Gavin-nek, a Fischer Hall filmművészet szakos hallgatójának köszönhetünk, aki fiatal kora ellenére fülig szerelmes Heatherbe. A romantikus vonásokat pedig a Bridget Jonesra hajazó Heather és a magánnyomozó Cooper bimbózó románca szolgáltatja.

Az öt kötet felvonultat a féltékenységből, bosszúból és házasságtörés okán elkövetett emberöléseket, amik felgöngyölítése mind Heatherre vár, annak ellenére, hogy mindig megígéri: ő nem avatkozik bele.

Klasszikus szépirodalom:

Jane Austen: Értelem és érzelem

Jane Austen az angol romantikus irodalom egyik legnagyobb alakja, világszerte nők millióinak vágyálmát alkotta meg a Büszkeség és balítélet Mr. Fitzwilliam Darcyjával. Legelső regénye, az Értelem és érzelem csaknem annyira híres, mint az előbb említett regény.

A szerény körülmények között élő, férjvadászó lányok jellemzők Austenre, és ez az Értelem és érzelemben sincs másként. Henry Dashwood halálát követően birtoka Johnra, első feleségének egyetlen fiára száll, akinek felesége, Fanny nem tűrheti a háznál Mr. Dashwood második feleségét és három lányát, Elinort, Marianne-t, és Margaretet. Anya és lányai végül Mrs. Dashwood dúsgazdag unokatestvérének, John Middletonnak köszönhetően új otthonra tesznek szert a Barton villában, ahol egyhamar beilleszkednek a társasági életbe.  Hamarosan már csak Elinor siratja az elhagyott otthont, és vele együtt Edward Ferrars-ot, Fanny unokaöccsét, akihez gyengéd érzelmek fűzik, mindazonáltal tudatában van, hogy nem lehetnek egymáséi Fanny miatt, aki vagyonos feleséget szán ifjú rokonának, és Edward  érzései sem adnak okot a reményre. Húga, Marianne azonban nem hajol meg az értelem előtt, szenvedélyes kapcsolatba bonyolódik egy bizonyos Mr. Willoughbyval, aki kedves szavakkal és bókokkal árasztja el a lányt, akiben végre lelki társra talál a szertelen fiatal.  Érzelmei olyannyira felül kerekednek a józan észen, hogy a jómódú Brendon ezredest is visszautasítja, aki tiszta szívéből szereti a lányt, és valóban törődik vele. Csak hosszas bonyodalmak árán derül fény Willoughby valódi személyiségére, és Marianne csak súlyos áldozatok árán szelídül érett hölggyé. Kevésbé kiforrottnak nem nevezném, de kétség kívül furmányos történettel áll az olvasó elé Jane Austen, megdobogtatva a női szíveket csodálatosabbnál csodálatosabb férfi hőseivel, és készteti mély együttérzésre őket erős főhősnőivel. Elinor (értelem) és Marianne (érzelem) egyenrangú félként versenyeznek az olvasó kegyeiért, annak ellenére, hogy testvérekként oly különböző vérmérsékletű karakterekről van szó. A mű irodalmi megformáltsága pedig gyönyörű, mint bármely más Austen alkotásé, amely elvarázsolja az olvasót, és tökéletes részletességgel épít díszletet a fantasztikus történet mellé.

A bennünk lakozó gyermeknek:

Arthur Ransome: Fecskék és fruskák

Szinte csoda volt, ahogy rám talált, a vasárnapi vásárban megbújva a zsibvásár egyik árusának millió régi kötete között. Nem is én, édesapám emelte ki a kupacból és hozta haza, talán nekem, talán testvéremnek. Azóta nyaranta elolvasom, mert csakis ez a könyv adhatja meg a nyári vakáció igazi, gyermeki érzését, azt a varázslatot, amit ez a két és fél hónap jelent.

A Walker gyerekek, John, Susan, Titty és Roger édesanyjukkal az angol Tóvidéken töltik a vakációt, ahol hajókapitány édesapjuk engedélyével szabadon vitorlázhatnak a vízen. Amikor egy apró szigetet fedeznek fel a tóban azonnal sátrazni indulnak, életük legnagyobb kalandjára. A „hajótöröttek” egyhamar rájönnek, hogy nem csak ők ismerik a varázslatos kis szigetet, így kerülnek hadviselésbe a Blackett gyerekek kalózokkal. Nancy és Peggie (a Fruskák) már veteránok, könnyedén játszadoznak a Fecskékkel, majd mikor békét kötnek bemutatják a gyerekeknek  Flint kapitányt is, a "vén kalózt", aki a lakóhajóban él a tavon. Titty eközben kincset keres Roger segítségével, amit a Kormorán szigeten meg is találnak. A kincs azonban mégsem az, amiben reménykedtek.

Arthur Ransome 12 kötetes sorozatának első kötete magyar nyelven először 1936-ban jelent meg, és azóta három kivételével mindegyik megélt legalább egy, ha nem több magyar kiadást. A Tóvidék varázslatos világát és a gyermeki nyarakat megidéző sorozatra méltán mondhatjuk, hogy átformálta a brit gyermekirodalmat a maga idejében. Mágikus hangulata és részletező leírása könnyed szárnyakon reppenti el az olvasót gyermekkora világába. Ransome tökéletesen mutatja be a gyermeki fantázia határtalanságát, ártatlan gyönyörűségét. Személyes kedvencem Titty, aki igazi álmodozó kalandor, akinek képzelete sebesen szeli át a valóság adta határokat és kreál a valóság szürkeségéből színes történeteket.

+1. Idegen nyelven:

J. K. Rowling: Átmeneti üresedés

Az iskolák szokása a jutalomkönyv osztása, és bár általában meglehetősen unalmas darabokat kapnak a diákok, amik legfeljebb szúnyogok lecsapására jók, az érettségim mellé a lehető legjobb ajándékot kaptam. A Harry Potter szerzőjének nem is annyira új könyvét, angol nyelven. A Roxforttól és varázslattól teljesen elrugaszkodva is képes Rowling olyat alkotni, ami igazán megragadja az olvasó figyelmét. 

Barry Fairbrother váratlan halála után felborul a rend a mintaszerű angol kisváros, Pagford életében. A férfi által hagyott űr másként hat mindenkire, valaki csak a lehetőséget látja benne, hogy a helyére a saját emberét ültesse a városházán, más azonban megfogadja, hogy véghez viszi, amit Barry elkezdett. A kisváros mégsem olyan idilli, mint elsőre látszik. Háború dúl itt szülő és gyermek, tanár és tanítvány, gazdag és szegény között.

Nekem most ez az első könyv, erre a nyárra. Ha elolvastam jelentkezem vele.

A kert nyáron

Felhőnéző

A földön akarok feküdni

Veled, a műszálas pázsit tengerén

És nézni

Az eget, ahogy felhők úsznak át kékjén,

Absztrakt amőbaként

Nyári varázst idézve tündérmeseként.

Szabadon cikázva messze

Az égben, a felhők sűrű tengerén

Veled,

Szabadon páncélos lovag és királylányként,

Üres testünket hátrahagyva

Lelkünk száll, repül álmodozva.

Szeretném, ha örökké tartana

De nem Veled. Meseszerelem, szívem rablója:

Szabadság

Boldogság, egyedül a magányos tengeren

Álmaim bástyáinak óvó körében.