Képeslapok a nagyvilágból: Dubrovnik

„Szeretnék fellógatni a házamban egy térképet a világról, és mindenhova rajzszögeket tenni, ahova elutaztam. De először el kell utaznom a térkép két felső sarkába, hogy ne essen le.”

Amikor elkezdtem írni ezt a cikket, rögtön ez az idézet fogott meg. Egyrészt mert szokásommá vált idézetekkel indítani, ha nem is mindig sajátokkal, másrészt, mert annyira megtaláltam benne magamat. A világtérképemen – amit még én se vettem meg – ezen a nyáron egy újabb rajzszög kap helyet. Dubrovnik az Adria gyöngyeként is emlegetett város, a legdélebbi turistaközpont a horvát riviérán. Több millió látogatót vonz évente, ami az elmúlt években 20-30 %-kal megnövekedett az HBO sikersorozatának, a Trónok harcának köszönhetően. A magyar ember mégis elgondolkodik: vajon érdemes olyan messze elutazni még egy tengerparti horvát városért? Sokan ugyanis úgy tartják, hogy ha láttál egyet ezek közül, akkor láttad az összest.  Számomra mégis különleges, és valódi ékszerdoboznak bizonyult.

Dubrovnik a tenger felől

Bár a délszláv háború erősen megviselte – állítólag még néhány műemléket is lukasra lőttek – ma már nyomait se látni a pusztításnak. Nagy szociális érzékenységről tett tanúságot a városvezetés, hiszen szinte azonnal nekiláttak a munkálatoknak. Ma, kb. 10 év elteltével már meg se mondanánk, hogy valaha bomba landolt a  nyüzsgő Stradun-on, a fallal körülvett óváros főutcáján.

 A különbség már az első pillantáskor szembetűnő. A város falai, számtalan másik várossal ellentétben, remek állapotban vannak a felújításnak köszönhetően. Ezért hasonlítanám - latin nevén - Ragusát egy valódi ékszerdobozhoz. Egyetlen hibája azonban mégis van az ékszerdoboznak. Túlságosan tökéletes, így inkább álomszerű hatást kelt, mintsem valódit. Hiányoltam koszos kis sikátorokat, amik eltűnését az újjáépítésnek köszönhetjük. Ez azonban ne tántorítson el senkit, hiszen lenyűgöző, még ha annyira nem is eredeti, mint lehetne.

 Ha csak egyetlen napot is töltünk a városban mindenképpen érdemes végigsétálni a várfalon, ahonnan lélegzetelállító kilátás nyílik a városra és a tengerre is. Amit viszont sokan nem tudnak, hogy a fal belépőjegye érvényes a kicsit kijjebb eső Szent Lőrinc erődbe is, amit a Trónok harca rajongók már jól ismerhetnek Vörös Torony néven. Megemlíteném a piszkos anyagiakat is, hiánypótló céllal, hiszen a 90 kuna igazán nem sok, tekintve hogy falon tett utunk során elhaladunk a Minceta-torony előtt is, ami a legmagasabb pontja, és szintén csodás kilátást biztosít az alattunk elterülő óvárosra.

Amint besétálunk a városba a Pile-kapun keresztül, szembe találjuk magunkat az Onofrio-kúttal, ami a turisták kedvelt célpontja, hiszen hideg ivóvízéből fel lehet frissíteni magunkat a mediterrán forróságban. A kút a főutca, a Stradun elején van, ahol butikok, szuvenír shopok, éttermek és fagyizók széles választéka csábítja a járókelőket. 

Az éttermek széles skálája, a Stradun

Szemben a Sponza palota, balra a Szent Balázs tempom, jobbra a Rektori palotával

Háttérben Dubrovnik híres katedrálisa

A város képének szerves részét képezi számos temploma és kolostora, valamint a Rektori és a Sponza palota az Óratoronnyal. Ezeket a Stradun másik végén találjuk, ahol egy kapun áthaladva a városi kikötőbe érkezünk. Nagyon hangulatos, bár manapság már csak a turistákat szállító „látványhajózást” kínáló cégek járművei parkolnak itt.

Séta a Városfalon

Kilátás a falról, balra Szent Lőric erőddel

Dubrovnik látképe a Minceta toronyból

Ha Dubrovnikba látogatunk mindenképpen érdemes eltölteni egy napot a parttól fél kilométerre fekvő Lokrum szigeten. Ne tévesszen meg a zord külseje, valójában csodálatos helyszíneket rejt, kezdve mindjárt a kikötőtől nem messze levő bencés kolostorral, aminek kerengője egészen varázslatos. Minden bizonnyal a Trónok harca rendezői is így gondolták, hiszen a Quarth-i jelenetek közül többet is itt forgattak. Másik jellegzetessége, hogy a látogatók között szabadon sétálnak a pávák. Ha szerencsénk van még egy-két elhullajtott tollat is haza vihetünk. Remek kilátás nyílik a szárazföldre a sziget legmagasabb pontját elhelyezkedő erődből, és fürdőzhetünk a „Holt-tenger” nevet viselő lagúnában, vagy a sziget partjainál.

A "quarth-i" kolostor kerengője

A pávák a látogatók között járkálnak

A távolban Dubrovnik városa

Dubrovnik minden napszakban csodálatos. Reggel a piactéren árusok tömegei pakolják ki portékájukat és csábítják a vevőket. Rengeteg a levendula- és ékszerárus, valamint a mindenféle kézműves termékeket értékesítők is szép számban képviseltetik magukat. Jellegzetes a helyi népi kultúrára a gömb alakú nyaklánc, fülbevaló, amit szinte bárhol megvásárolhatunk. Délután felpezsdül az élet és az utcák megtelnek a helyiekből és turistákból álló vidám kavalkáddal. Az éttermek és kávézók kirakják a napernyőkkel védett asztalaikat az utcára, ahol elfogyaszthatunk egyet a jellegzetes halételekből, vagy éppen a népszerű kis kolbászkából, aćevapčići-ből. Estére elül a forróság és még többen merészkednek ki az utcákra. Rengeteg utcazenésszel találkozhatunk, főleg a Libertas, a dubrovniki nyári fesztivál idején, illetve akadnak mutatványosok is.

Dubrovnik a macskák városa, rengeteg cicával találkozhatunk az utcákon

Utcazenészek. Minden évben július 10-én kezdődik a Libertas

Gyönyörű nyakláncok a piacon

Rengeteg az ehhez hasonló üvegműves termék

Estefelé élénkül csak igazán fel a város

A dubrovniki éjszaka

Ha már a tengerpartra látogatunk, ne hagyjuk ki a fürdőzést se.  Dubrovnik környékén meleg a tenger vize, és kedvünkre válogathatunk a sziklás és homokos strandok között.

Ragusában mindenki megtalálja a kedvére való elfoglaltságot, és még ha nem is ér fel egy óriási kulturális élményt nyújtó, bejárhatatlan Párizzsal, mindenképpen érdemes meglátogatni és eltölteni pár napot, Trónok harca rajongóknak pedig kifejezetten kötelező. Akik nem szeretnek egy helyben maradni, azoknak remek kirándulási lehetőség nyílik a közeli Cavtat városába, Korcula szigetére, illetve nem esik messze a boszniai Mostar városa sem.
Dubrovnik a maga módján mesébe illő mediterrán város, ahol az aktív szabadidő és a történelem kedvelői is egyaránt jól érezhetik magukat, és azt mondhatják a végén: mégis megérte eljönni!