Inspiration - December

Egészen új szín a zenei életembe Lindsey Stirling. Lenyűgöző a hegedűjátéka, és ha egyszerűen csak hallgatom a klipp megtekintése nélkül remek kis történetek születnek a fejemben. Csak ajánlani tudom mindenkinek. Ezek itt most téliesek, ahogy az időjárás is lassan a zordabb arcát mutatja. Tegnap még 17 °C volt, ma pedig már kigyulladt a narancssárga hópihe a kocsinkban (ez annyit tesz, hogy közelít a nullához a hőmérséklet), a városi kijelzők pedig átlagosan 4°C-ot mutattak. Üljetek a szobában, kezdjétek el időben a karácsonyi bevásárlást, olvassatok George R.R. Martint és hallgassatok Lindsey Stirlinget.

Innocence

Temporary

A buddhisták szerint semmi sem állandó. Minden változik. Ezért választottam ezt a címet. Temporary annyit tesz angolul, hogy átmeneti, pillanatnyi. De temporary-nek hívjuk a kortárs művészeket, sőt még a tejfogakat is. Temporary egy vándor kiállítás is, amit csak pár hónapig nézhetsz meg, mielőtt tovább vinnék. Sose lehet tudni, hogy ami most létezik (temporary) lesz-e holnap, a jövő héten, vagy akár a következő percben.

Szeretem ezt a szót. Ez (is) a szép az angol nyelvben. Egyetlen szó képes rá, hogy kifejezze azt az árnyaltságot, amit tucatnyi magyar szinonima képez.

Times Square, NY

Ahogy vízcseppek végigfolytak a bőrömön jóleső melegség járt át. A hajam nedvesen tapadt a hátamhoz. Még utoljára a zuhanyrózsa felé fordítottam az arcomat és hagytam hogy a cseppek szédítő sebességgel csapódjanak a bőrömhöz mielőtt elzártam a csapot. Ahogy kiléptem a zuhanyból hideg levegő és gomolygó vízpára kettőse fogadott. Bebugyoláltam magamat törölközőbe és kinyitottam az ablakot, hogy elszálljon a pára. Nem szeretem a párás tükröt. Az a torz, homályos arc, aki visszanéz rám a tükörből megrémít. De a hideg levegő segítségével folyamatos változáson megy keresztül, végül eltűnik és éles vonások tűnnek fel helyette - a valós arcom, legalábbis ezt hiszem. Hogy valóban én vagyok-e, vagy egy más világban élő reflexióm, nem tudom. Néha eltöprengek ezen, de nem hiszem, hogy jót tesz nekem.

Belebújok a pizsamámba. Kockás flanel nadrág és egy hatalmas póló. A  válla valahol a könyököm és a vállam között félúton található, az ujja a könyököm alá ér. Amikor a tükörképemet vizsgálom elgondolkozom azokon a dalszövegeken, amikor a fiúk azt mondják még így is gyönyörűek a lányok [bizonyíték]. Vajon egyszer tényleg hallhatok ilyen egy "igazi" fiú szájából?

Leülök a számítógép elé és céltalanul "lődörgök" a világhálón, néha néha megállva, hogy névtelen üzenetekkel mosolyt csaljak egy-egy ember arcára, főleg egy bizonyos barátnak a messzi Kanadában. Szokásos tempóval görgetek le a tumblr blogom friss bejegyzései között, amikor egy ismerős képen akad meg a tekintetem. London látképét a lemenő nap fénye festi vörösre. Egyenes az út a saját "Angliai út 2010" mappámhoz. A képeket nézegetve - az út után, illetve előtte is - mindig ugyanaz az érzés. Hihetetlen, valótlan hogy ott jártam, láttam, a saját bőrömön tapasztalhattam  meg az angol időjárást, a tömeget Párizsban, és fényképeztem le a Pisilő kisfiút Brüsszelben. Olyan képek ezek, amit csak képeslapokon lát az ember. Mégis, én ott jártam, hiszem emlékszem. A képeslapokat én magam vettem az albumba. De ez mit sem változtat azon a varázslaton, ami azt az álomszerű utat övezi. Ugyanez a  helyzet is New Yorkkal. Még fel sem fogtam, hogy utazom. Pedig szemtől szembe mondták. Mindenki gratulált. Töri órán megnéztük a térképen. Olyan messze van, az óceánon túl. De eljön az a nap,  ha minden jól megy, amikor a saját szememmel láthatom a várost, ami sosem alszik, de az az idő is, amikor mindez már csak emlék lesz. És akkor a pillanatnyi (temprorary) élményből  örök (contemporary) emlék lesz.

Inspiration

Közeleg

Az erkélyen ültem, füzettel a kezemben és írtam. A toll az ölembe hullott, ahogy elkalandoztam, és az járt az eszemben mennyire szeretem a kora őszi időjárást. Csak nem annyira, mint a tavaszit. Kellemes az idő, csak most míg tavasszal a friss virágillat lengi be a kertet, most az édeskés, barnuló levelek illata veszi át a helyét. Néztem, ahogy a gyengéd szellő lebegteti a leveleket és az aranyló napsugarak játszanak a leveleken, közben arra gondoltam, amire szoktam az ilyen nyugodt percekben: ez tökéletes. A fényképezőgépem, mint mindig, ott hevert mellettem. Tudtam, hogy meg kell örökítenem ezt a pillanatot. Nyakamba akasztottam hát a pántot és a korláthoz léptem. Mezítlábas lépteket hallottam közeledni.

- Szia. Elmész? - mosolyogtam a tengerzöld szempárra.

-El.- a szeme nem mosolygott.

- Visszajössz? 

- Vissza. - mondta, de még mindig nem mosolygott.

- Várni foglak. - felelték a barna szemeim mosolyogva, és követték az aranyló napfényben távolodó sziluettjét.

A fénykép azóta elkészült, a lapok megteltek, az ősz télbe fordult. Az aranybarna és rozsdavörös levelek helyét a szürke latyak és a piszkos fehér váltotta fel. Én pedig csak várok, de nem jött még vissza.

Részletek

Remek napsütéses idő köszöntötte a hosszú hétvégét, szóval némi rábeszélés után elmentünk fotózgatni/sétálgatni és napozni a közeli tó partjára. Újabban az apró részletek fognak meg, hát megmutatok párat azok közül, amiket ma lőttem.

DIY kreavítkodás avagy Csináld magad!

Pénteken lesz a legjobb barátnőm születésnapja és elhatároztam, hogy most én készítek neki, miután múltkor olyan sikeresen csináltam egy pólót szintén születésnapra.

Órák hosszú böngészése után végül eszembe jutott, hogy a Teen Vogue Room Tour-ján láttam egy remek ékszertartót. Szóval némi céltudatos keresgélés után sikerült találnom egy angol nyelvű útmutatót képekkel, és megcsináltam. Nos?

 

Illetve mivel láttam még mást is, ami megmozgatta a  fantáziámat elkészítettem a saját készítésű, egyedi naplómat, vagy akármilyen füzetemet.