A holokausztról másképp (Markus Zusak: Könyvtolvaj)

 Gyűlöltem és szerettem a szavakat, és remélem, hogy jól használtam őket.

Csak egy aprócska tény: ez a könyv veled fog maradni. Nem enged el, még jóval az után sem, hogy becsuktad és már csak az utolsó szavak visszhangzanak a fejedben. A Könyvtolvaj gyönyörű, akár egy festmény. A szavak a legnagyobb körültekintéssel lettek felpingálva az oldalakra, gondosan kikevert színekkel. A Könyvtolvaj megcsavarja lelkedet, a porba löki, aztán a legnagyobb kecsességgel felkarolja.

Vannak a klasszikusok, és azok, amikből lesznek a klasszikusok. Meggyőződésem, hogy ez a könyv az utóbbi kategóriába tartozik, és nem csak azért, mert egy  olyan örökzöld témát dolgoz fel, mint a második világháború és a holokauszt. Sőt, a különlegessége éppen abban rejlik, hogy nem a szokványos recept szerint lett kikeverve.

A 10 éves Liesel Meminger számára csak egyetlen dolog világos: Hitler miatt kellett elválnia az édesanyjától, és az öccse is miatta hal meg. Egyetlen homályos és értelmetlen szó: kommunista, az oka mindennek. Új nevelőanyja a tipikus „gonosz boszorkány”, nevelőapját viszont azonnal megkedveli. Hans Hubermann cinkosként kacsint rá, és munka híján a szobafestő ujjait harmonikáján pihenteti, amiből olyan dallamokat tud kicsalogatni, hogy aki hallja, rögtön megjön az életkedve. A sors nem kegyes a lánnyal, rögtön első napján az iskolában kiderül, hogy először ül a padba, és még olvasni sem tud, hát az osztálytársak gúnyos nevetése kíséretében hagyja el a tantermet. Lieselt azonban nem olyan fából faragták, hogy feladja. Egy-két jól irányzott pofon és számos álmatlan éjszaka után a Könyvtolvaj győz az analfabetizmus felett. Rémálmaiból felriadva az ő új Papa-ja várja, hogy közösen vágjanak neki Liesel első lopott könyvének, a Sírásó kézikönyvének. Nem szívderítő olvasmány, de a kislány szívében különleges helyet foglal el: a kisöccse temetésekor vette el. A könyvek később is fontos szerepet töltenek be életében: kapcsolatot a múlttal, menekülést a jelenből, megmentőt a világháborúból, életre szóló barátságot egy zsidó fiúval.

A Könyvtolvaj rengeteg, csodálatos szereplőnek ad otthont. A Trónok harca Aria Starkjához, és J. K. Rowling Harry Potteréhez hasonlatos Liesel mellett ott van még a majdnem 12 éves Rudy Steiner, aki a kislány legjobb barátja és hű szövetségese, és kétségtelenül az a karakter, akiért a legtöbb könnyet hullatunk. A fiú egyszerre testesíti meg a szeleburdi kisfiút, a kiváló sportolót és a szinte költői magasságokba emelkedő hősszerelmest. Hans Hubermann, Papa, a legemberibb ember, aki mindent kockára téve bújtatja egykori bajtársa fiát, Max Vandenburgot, és lehel életet azokba, akik már feladták. Ilsa Hermann pedig, a polgármester felesége, a szoborszerű idős hölgy múltja szomorú titkokat rejt.

A Könyvtolvaj nem az a történet, amit az olvasó vár egy világháborús könyvtől. Sőt, szinte kevés benne a harc és a vérontás, a történet sokkal inkább szimbolikusan bontakozik ki.  Rudy Steiner, a „sárga hajú” német fiú példaképének Jesse Owens, amerikai futót tekinti. Olyannyira, hogy egyszer feketére pingálva futja le az olimpiai távot. A bujkáló zsidó fiú, Max Vandenburg életét Hitler Mein Kampfja menti meg, és éjszakánként a Führerrel bokszol a Hubermann család pincéjében. Sőt, mindig morgó Rosa Hubermann szíve is aranyból van a vaspáncél alatt. Ezek az apró lázadások teszik olyan különlegessé a mesét a Himmel (Mennyország) utca lakóiról. Az emberség győzedelmeskedik a Könyvtolvaj oldalain, még ha meg is van az ára.

A regény legnagyobb erőssége Markus Zusak játékos, mégis félelmetes súlyú iróniájába mellett abban rejlik, hogy lerombolja a sztereotípiákat. Hiszen a náci Németországban is éltek olyan emberek, akik nem feltétlenül érettek egyet a Führer akaratával, még a világháború alatt is nevettek és pezsgőt ittak a fülledt nyári estéken, és a legnagyobb szeretet azokba a gyerekekbe szorul, akiket a legjobban hurcol meg az élet: Egy plüssmackó a halott pilótának. Kikiáltott szavak a természetben, távol a világ figyelő szemei elől: Utálom Hitlert.

Még egy aprócska megjegyzés: a narrátor a Halál. A jó, öreg Kaszás nem hasonlít semelyik filmbeli megformálására. Sőt, kifejezetten emberi, és idegesítően sokszor "szól ki" a történetből, ahhoz pedig, hogy elnyerje az olvasók szimpátiáját gyakran panaszkodik "főnökére", aki a lehetetlent kéri. A legnagyobb bűne viszont nem ez. Legszívesebben visszaküldenénk a pokolba, amikor előre vetíti egy-egy szereplő  halálát.

Először: a színek.
Aztán: az emberek.
Általában így látom a dolgokat.
Vagy legalábbis így próbálom látni.

A Könyvtolvaj nemzetközi bestsellerként számos díj győztese, és nem véletlenül: akik nyitottak rá, olyan élményt nyújt, ami átformálja a világnézetünket és eszünkbe jut, hogy milyen élni.